Gyermektartásdíj megállapítása, felemelése, csökkentése, végrehajtás

Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:8.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:107%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri",sans-serif; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-font-kerning:1.0pt; mso-ligatures:standardcontextual; mso-fareast-language:EN-US;} A válás felmerülésekor és a válóper során is a legnehezebb kérdések közé

tartozik a szülői felügyeleti jog gyakorlása (közismert nevén gyermekelhelyezés) és a gyermektartásdíj.

A gyermektartás – a nemzetközi dokumentumokból és az Alaptörvényből is következően – a szülők közös felelőssége. Nincs jelentősége annak, hogy a szülők házasságban, élettársi kapcsolatban élnek vagy egyáltalán nem élnek együtt. Amennyiben az apai, illetve az anyai jogállás megállapításra került, azaz a szülőket bejegyezték a születési anyakönyvi kivonatba, a szülői státus létrejön és ebből többek között tartási kötelezettség is fakad.

A kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles.

 Természetesen a tartás módját illetően van annak jelentősége, hogy a szülők együtt élnek-e, vagy sem; míg együtt élő szülők rendszerint közösen, természetben, a saját háztartásukban gondoskodnak a gyermekről, addig válás esetén a külön élő szülő pénzben teljesíti ezt a kötelezettségét.

A törvény szerint a gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti. A gyermektartásdíj havonta előre fizetendő, de a bizonyos feltételek mellett megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával is teljesíthető.

A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó.

A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során a bíróság figyelembe veszi: 

  • a gyermek indokolt szükségleteit;
  • mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
  • a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
  • a gyermek saját jövedelmét; és a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

A bírósági ítéletek többsége a joggyakorlat szerint korábban is tartalmazta, hogy a tartásdíj évente, a következő év február 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évre vonatkozó éves átlagos fogyasztói árindex növekedésének mértékével – külön intézkedés nélkül – módosul.

Napjainkban már a bíróság is köztudomású tényként kezeli az infláció növekedését és figyelembe veszi a gyermektartásdíj megállapításánál is.

A későbbi viták elkerülése érdekében a szülők és a gyermek érdekét szolgálja, hogy bírósági ítélettel rendelkezzen a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról, a kapcsolattartásról és a gyermektartásdíjról.

Amennyiben nincs bírósági döntés a gyermektartásdíj összegéről, akkor a fizetését sem lehet kikényszeríteni, azaz ha nem fizet a másik fél nincs jogi lehetőségünk a tartozást behajtani.

A gyermektartásdíj összegéről, fizetéséről és időtartamáról rengeteg tévhit kering a köztudatban. Ennek többek közt az is az oka, hogy minden családnak más az élethelyzete, a gyerekek indokolt szükségletei is eltérőek, nem lehet egy ételérzékenységgel (glutén érzékenység, laktóz intolerancia) küzdő gyermek költségeit összehasonlítani egy normál étkezésű gyermek étkeztetési költségeivel. Következésképpen nincs egységes főszabály, hogy mennyi a gyermektartásdíj általános elfogadott összege, azt minden esetben az adott család körülményei és elsősorban a gyermek indokolt szükségletei alapján határozza meg a bíróság. A helyzetet tovább nehezíti, hogy tapasztalatom szerint országrészenként eltérő, hogy milyen összeget tart a bíróság megfelelőnek.

A gyermektartásdíj fizetési kötelezettség nem szűnik meg a gyermek 18. életévének betöltésével, törvény szerint továbbtanuló nagykorú esetén akár 25 éves korig is kötelezhető a szülő a gyermektartásdíj fizetésére.

GYERMEKTARTÁSDÍJ MEGVÁLTOZTATÁSA

A megváltozott élethelyzet, szükségletek miatt perben kezdeményezhető a gyermektartásdíj felemelése vagy csökkentése, ezen eljárás keretében újra bizonyítás szükséges a bíróság előtt.

A törvény szerint, ha a felek megállapodásán vagy a bíróság ítéletén alapuló tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, a tartás mértékének vagy szolgáltatása módjának a megváltoztatását lehet kérni.

Értelemszerűen mindkét fél követelheti a tartás mértékének/módjának megváltoztatását; a jogosult jellemzően a tartás mértékének emelése érdekében fordul bírósághoz arra hivatkozással, hogy a gyermek szükségletei megváltoztak (pl: az ítéletkor óvodás gyermek már kiskamasz lett rengeteg kiadással, különórák, edzések, fogszabályzás stb.)  és a tartásdíj felemelését tekinti indokoltnak; a kötelezett megváltozott vagyoni-jövedelmi viszonyai miatt a teljesítőképesség hiányára hivatkozhat (pl: újraházasodott és gyermeke született, vagy elveszítette a korábban magas jövedelmet biztosító munkahelyét).

A törvény szerint nem kérheti a megállapodáson alapuló tartás megváltoztatását az a fél, akinek a körülmények megváltozásának lehetőségével a megállapodás időpontjában számolnia kellett, vagy akinek a körülmények megváltozása felróható.

A Kúria 2017 elején közzétett ítéletében rögzítette, hogy a gyermektartásdíj fizetésének egyezséggel történő vállalása rendszerint hosszú távú elkötelezettséget jelent; nincs helye a tartásdíj leszállításának arra történő hivatkozással, hogy a magas összegű gyermektartásdíjat a kötelezett már eleve külső segítség igénybevételével vállalta, különösen abban az esetben, ha a tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyait sem az egyezségkötés során, sem az újabb perben nem igazolta.