Nagyszülői kapcsolattartás

Nagyszülői kapcsolattartás 

Válás után sok családnál okoz problémát, a nagyszülői kapcsolattartás vagyis, hogy hogyan fogja a gyermek a nagyszülőkkel tartani a kapcsolatot. A szülőknek egy új rendszert kell kialakítaniuk amiben sokszor háttérbe szorulnak a nagyszülők. 

Nem ritka, hogy a válás utáni érzelmi feszültség és konfliktusok olyan mértékben elmérgesednek, hogy a gondozó szülő (akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte) nem engedi a gyermeket a nagyszülőkhöz. Ugyanakkor teljesen érthető, hogy a különélő szülő a kapcsolattartási idejében szeretne a gyermekével minél több időt együtt tölteni, ami tovább szűkíti a nagyszülőkkel való találkozás lehetőségét.

Nagyszülői kapcsolattartás
Nagyszülői kapcsolattartás

A törvény azonban rögzíti, hogy a kapcsolattartásra a nagyszülő is jogosult. Ha a szülők nem tudnak a nagyszülőkkel időpontot egyeztetni, vagy szándékosan nem biztosítják a nagyszülőnek a kapcsolattartást, akkor a nagyszülő a gyámhivataltól kérheti a kapcsolattartás szabályozását.

A gyámhivatal hatósági eljárás keretében szabályozza a kapcsolattartást. Az eljárás időtartama 60 nap, ami alatt a gyámhivatal tárgyalást tart, meghallgatja a szülőket, a kérelmet benyújtó nagyszülőt, a gyermeket, és ha szükséges, tanúkat is. Az igazságügyi pszichiáter szakértői véleménye is fontos szerepet játszik az eljárásban.

A gyámhivatali eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, azonban a nagyszülőknek érdemes legalább a kérelem benyújtásához ügyvéddel konzultálniuk, mielőtt elindítanak egy hatósági eljárást.

A nagyszülői kapcsolattartás kérdése tehát komplex és érzékeny terület, amelyben a szülők, a gyermek és a nagyszülők érdekei is érintettek. Fontos, hogy a válás után is megőrizzük a családi kapcsolatokat, hiszen a nagyszülők szerepe a gyermek életében rendkívül meghatározó.

A nagyszülők szeretete, támogatása és bölcsessége hozzájárul a gyermek érzelmi és szociális fejlődéséhez, ezért minden erőfeszítést megér, hogy a válás után is fenntartsuk ezt a kapcsolatot.